Dynaudio Emit M30 Az akusztikus zene nagykövete

Dynaudio már régi motoros a hifi piacon. A vállalat 1976-ban alakult Dániában, egészen pontosan Skandeborgban és annak ellenére, hogy időközben felvásárolta a kínai érdekeltségű GoerTek Inc., továbbra is a Hifi élvonalába tartoznak a termékei. Ezt a sikert a változatlanul igényes, nagy odafigyeléssel alkalmazott gyártástechnológia mellett annak is köszönhetik, hogy a Távol-keleti tulajdonosi háttér ellenére a hangdobozokat továbbra is az egykori dán manufaktúra üzemeiben készítik, és az eddig megszokott minőségű anyagokból szerelik össze ugyanúgy, mint akkor, amikor a vállalat még az alapítók kezében volt. Ez a minőség a hozzánk érkező tesztkészülékeken is tetten érhető. Most például a cég Emit M30-as hangdobozait kaptuk meg egy kis zenehallgatás erejéig, aminek tapasztalatait most megosztjuk kedves olvasóinkkal.

A külső tulajdonságok

Az Emit M30, a Dynaudio „egyszerűbb” szériájának egyik képviselője, ami persze még nem jelenti azt, hogy az olcsóbb hangfalak között van a helyük, hiszen egy pár M30-as ára félmilliós összegre rúg, és a könnyebben elérhető kategóriát képviselik a portfolióban. Ennek ellenére, ezek a darabok is egy olyan világba jelentenek belépőt, ami a kompromisszummentes zenehallgatás és az igazi moziélményt nyúltó házimozirendszerek birodalma.

Az M30-as egy kétutas, dupla mélysugárzós, földön álló kivitelű hangdoboz (az Emit széria egyetlen állóhangfala egyébként), ami két 170 mm-es mélyközép sugárzót, és egy 25 mm-es lágy dóm magassugárzót használó, basszreflex rendszer. A sugárzók mindegyike a Dynaudio saját gyártmánya, melyeket Dániában készítettek. A dobozok 19mm vastag MDF lapokból készültek (a frontlap 25mm-es), közel egy méter magasak (204 × 275 × 960mm) és egyenként 18 kilót nyomnak. Szatén fehér és szatén fekete, lakkozott kivitelben elérhetőek, ami talán nem a legszélesebb színválaszték, amit ezen a piacon fellelhetünk, de ez a két szín lényegében bármely környezetbe remekül beilleszthető. Maximum nem rejtőzik el a hangfal teljesen a szobában, amit – valljuk be – egy Dynaudio hangfal esetében nem is nagyon szeretnénk.

A doboz hátulján található a reflexnyílás, amiben egy 215mm hosszú, 65mm átmérőjű cső található. Ezalatt közvetlenül a csatlakozókat találjuk, melyek egy szintén kör alakú lemezen helyezkednek el és nagy szomorúságunkra csak ketten vannak. A bi-kábelezés tehát ennél a modellnél nem opció. Persze gondoljunk arra, hogy így csak egy pár kábelt kell vennünk, így ugyanannyi pénzért erősebb darabokat szerezhetünk be, mintha négy külön darabot kellene vásárolnunk.

Tesztelés közben

Mivel a Dynaudio hangfalak leginkább az életteli hangjukról ismertek, a tesztet mi is ennek megfelelően alakítottuk ki. Mivel ezt a tulajdonságukat szinte mindenki ismeri, aki ezen a területen nézelődik, teljesen felesleges monitorsugárzóként tesztelni őket, és nem is várunk neutrális, színtelen hangzást tőlük.
Így a Seratones „Get Gone” albumával kezdtük füleink kényeztetését és milyen jól tettük. A szoba egy pillanat alatt megtelt a Rock and Roll erejével, mert a Louisianai négyes beköltözött a nappaliba egy csodás élő koncert erejéig. A banda énekese, A. J. Haynes, ha úgy istenigazából kieresztette a hangját, hát a poharak megcsörrentek az asztalon és érdekes módon az egész mégsem volt egy picit sem zavaró.
Olyan volt az egész, minta nem is egy felvételt hallgatnánk, hanem csak egy-egy gitárerősítővel felvonult volna a zenekar és csaptak volna egy kis bulit nálunk. Színezetlen, utómunka nélküli, elementáris erejű előadás volt. A mélyek gyönyörűen, kiegyensúlyozottan dübörögtek, az énekhang pedig annyira valódi és izgalmas, hogy az ember hajlamos volt azon kapni magát, hogy óvatosan „léggitározgatni” kezdett a dalok alatt.
Egy kicsit összetettebb, akusztikusabb zenével is próbára akartuk tenni az M30-asokat, ezért a Tinpan Orange „Love is a Dog” című albumát tettük fel. Az akusztikus gitárok hangja olyan tökéletesen jelent meg körülöttünk, mintha a két oldalunkon ült volna egy-egy gitáros. Pontosan lehetett hallani, ahogy az ujjak csúsztak a fémhúrokon. Emily Lubitz megdöbbentően éteri hangjával pedig egyszerűen nem lehetett betelni.

Rögtön meg is állapítottuk, hogy annak dacára, hogy a Seratones zenéjével is kellemesen együttműködött, az M30-asnak ez az akusztikus zene az egyértelmű kedvence. A közép/mély sugárzók a folyamatosan jelenlévő középtartományt olyan kiválóan szólaltatják meg és annyira jól képezi le a magassugárzó a szoprán hangot, hogy attól az egész zenehallgatás egy csodálatos élménnyé válik. A pontos, feszes hangzás pedig éppen annyira van csak jelen, hogy az még nem teszi „túlkormányzottá” a dolgot, de például az énekhangot tökéletesen érthetően adja vissza, ami egy ilyen tartalommal teli lemeznél rengeteget dob az élményen.
Itt kell megjegyeznünk, hogy ez az album olyan jól sikerült, hogy mindenképpen érdemes meghallgatni, ha pedig igazán szép minőségben szeretnénk ezt megtenni, megvehetjük akár bakelit lemezen is (létezik egy limitált példányszámú, áttetsző, narancssárga kiadása is).

Összegzés

Az Emit M30 az egyik legolcsóbb állóhangfal, amit a Dynaudio valaha kiadott. Ez a cég árképzése ismeretében természetesen még mindig nem jelenti azt, hogy a hazai lakások most majd megtelnek ezekkel a dobozokkal. Az viszont biztos, hogy ha valaki épp egy minőségi hifi, vagy házimozi rendszer építését vagy bővítését tervezi, jobb, ha számol ezzel a típussal, és ha módjában áll kifizetni az árát, egészen biztosan egy nagyon kellemes hangú, jól használható, sokoldalú hangfalat kap a pénzéért.
 ( Haraszi Tibor)

Dynaudio Emit M30
Álló bassreflex hangsugárzó

Technikai jellemzők

 Bővebb műszaki adatok: 

https://sounds-good.hu/Dynaudio-Emit-M30-hangfal.

Tesztértékelés: (max.100 adható)

Hangzás:

Gyakorlati értékelés:

Teszt összesítő:

Röviden és velősen 

Kiváló hangkép

élethű hangzás

erős mélyhang

nem bi-kábelezhető

Sztereomagazin.hu